‘románia’ címkével ellátott bejegyzések

Erdély – Hátizsákos kalandok Meseországban

Erdélyben kirándultunk egy pár napot, csak szolidan, mert már jómunkásemberek vagyunk, és így ősz felé már kevés a szabi. :) Péntek délután indult a vonatunk a Keletiből Gyergyószentmiklósra. Ákos, Zozesz, Balázs, és én, így négyen kollégák, plusz a barátnőm Viola. Alvófülkés utazás, román idő szerint hajnali fél 4-kor érkezünk majd meg. Biharkeresztesnél lépünk majd át Romániába, addig be kell tolni a söröket, na meg a virslis kroásszánt, hogy aztán, ha megvolt a határőr, és a pöcsét az útlevélbe, nyomhassuk a durmolást. A kabin zárható, tanácsolják is nekünk, hogy zárjuk be. Lehajtjuk az ágyakat, kapunk ágyneműt is. Elaludni nem könnyű, mert a vonat zakatol ahogy illik neki errefelé. Azért persze sikerül, hisz már bennünk van 1-2-3… sör :) Gyergyóban már vár ránk Ákos ismerőse, Székely Gábor, aki arról híres, hogy székely, és hogy fuvarozást vállal Erdélytől egészen Európában bárhová. Minket csak a Gyimesekig visz el, pirkadatkor megnézzük a Rákóczi-várat és a vámházat az un. ezer éves határnál, majd vissza Gyimesközéplokig. Itt még találunk egy tájházat is, fogadnak minket a művészlélek üzemeltetők, a falak tele szép festményekkel, minden évben járnak erre festőcsoportok, egy-két itthagyott festményért cserébe eltölthetnek itt egy hetet. Fent a szobákat is megnézzük, régi ágyakon alhat az idelátogató. A tájház után irány megkeresni a turistautunk elejét. Egy jó darabig még a mikrobuszunkkal hajtunk be a völgybe, aztán ahol már nagyon szutykos az út, ott kitesz minket a jófej székely sofőrünk, készít rólunk még így a túra előtti állapotban egy csoportképet, aztán ágyő… Ha minden jól megy 3 nap múlva, hétfőn este találkozunk a Gyilkos tónál. Na de addig még mi minden vár ránk!? Hohóóó! Ha ezt akkor már tudtuk volna… De nem tudtuk, és ez a legszebb az egészben.
Először is érdemes tudni, hogy a környékről csak 1:60000-es méretarányú térképünk volt, 50m-es alapszintközzel. Ez azt jelenti, hogy a térképen 1mm a valóságban 60m, illetve, hogy két szintvonal között 50m különbség van függőlegesen. Magyarul egy 10 emeletes ház magasságú dombocskát ez a térkép nemes egyszerűséggel még csak nem is jelöl. Ehhez nem szoktunk hozzá, ezért aztán nem volt könnyű a tájékozódás, ha még hozzávesszük azt a tényt is, hogy itt nincsenek olyan sűrűn a jelzések, mint ahogy azt otthon megszoktuk.
Szóval elindultunk abban a völgyben, ahol a jelzést véltük. Amiről aztán kiderült, hogy nem is jelzés, csak egy útvonal. A jelzés csak később következik majd. Sebaj, van domborzat, és növényzetrajz is a térképen, ezeket is tudjuk követni. Egy völgyben haladunk, patak csordogál mellettünk, jobbra domboldal, balra mező, állatok legelnek. Minden nagyon zöld. Apró faházak mellett haladunk el. A szemközti gerinc még félig ködben, pedig alig 100m magas. Esik az eső. Mi lesz így velünk? (tovább…)