‘programajánló’ címkével ellátott bejegyzések

Bakony szurdok-völgyei ajánló

Szereted a kihívásokat? Gyengéid közé tartoznak a szurdokok? Szeretsz megküzdeni a tereppel? Akkor itt a helyed! 2008.09.20-án próbára teheted kitartásodat a Bakony szurdokvölgyei 20, 30, 40, 50, 70 teljesítménytúrán, ill. a Félmaraton, Maraton és Ultramaraton terepfutóversenyen, Zirctől Inotáig. A túra útvonala érinti a Cuha-völgyet, az Ördög-árkot, a Római-fürdőt és a Burok-völgyet is. A terep nehéz, semmi jóra ne számíts! A Burok-völgy tele van keresztbe dőlt fatörzsekkel. De gyönyörű. Pár kép ízelítőül.

                             A Cuha-völgyi viadukt                                                            Az Ördög-gát


 

                            A Cseszneki vár

 

 

 

Ha mindezekkel nem sikerült elriasztanunk, szeretettel várunk!


Bővebb információ:

http://ttt.tr.hu/naptar/tura.php?id=1780

Edit

Gyertek Balaton-átúszni!

Idén ezen a héten szombaton lesz a Balaton-átúszás! Én még nem indultam, de egyik barátom felhívta rá a figyelmemet. Azóta csak ez jár a fejemben, utánanéztem:

A táv 5200 méter, a start Révfülöpön van, és Balatonboglárra kell átúsznunk. Jelentkezni 7-től 13:30-ig lehet, rajtolni 8-tól 14 óráig. A nevezési díj 3800 Forint, de minden részletet megtaláltok a Balaton-átúszás honlapján.

Én még egy kicsit sérült vagyok a bokámmal, ezért felhívtam a bátyám barátnőjét, aki gyógytornász, és aki már teljesítette az átúszást. Azt mondta, ilyen sérülésekre külön ajánlani szokták az vizet, ettől aztán megnyugodtam teljesen. De ami mégjobb, hogy szolgált felém még néhány hasznos tanáccsal az átúszással kapcsolatban is, amiket most megosztok Veletek:

- Rajtoljunk az elején, mert akkor még nincs annyira felkavarva a víz, nem jó iszapot nyelni.

- Idén hideg lesz a víz, és a hideg vízben gyorsabban lemerevednek, begörcsölnek az izmok, ezért alaposan melegítsünk be, és jó vastagon kenjük be magunkat valami jó kis zsíros sportkrémmel (bálnazsírral!).

- Ha süt a nap, vegyünk fel úszósapkát napszúrás ellen. Ezt lehet, hogy akkor is érdemes megfogadni, ha a rajtnál még borús az idő, hiszen nem két perc, és nem két kilométer átúszni a Balatont, lehet, hogy a déli parton már sütni fog a nap.

- Ha a mezőny javával rajtolunk, készüljünk rá, hogy a célban, Balatonbogláron nagy tömeg lesz a frissítőknél, ilyenkor jó, ha egy ismerős vár minket valami üditővel, vagy egy győzelmi sörrel, infúzióval, oxigénsátorral… :)

- Soha ne adjuk fel!!! :)

- aki tud még hasznos tippeket az útúszáshoz, írja meg Hozzászólásban!

A legtöbb, amit úsztam eddig életemben az 3 kilométer volt, de kilométerenként megálltam pihenni, szaunázni, és 50 méterenként fordultam az uszodában. Nem tudom, mit fog szólni a testem 5200 méter úszáshoz a Balaton vizében, mindenestre most befejezem az írást, és a vacsorát, majd felkeresek egy uszodát, ahol maradok zárásig.

Szóval gyertek el Ti is Balaton-átúszni, biztosan jó buli lesz, és örök élmény!

Végezetül még egy kis motiváció: van, aki képes rá hosszában is!

Tájfutó Maraton – amely életem részévé vált

Életem első Tájfutó Maratonján 2006 tavaszán vettem részt. Úgy találtam rá, mint most Ti, az interneten bogarászva. Győrben volt a prológ és Vinyén a hosszútáv. Városi tájfutás? Korábban még nem hallottam ilyenről. A gyerekeink is elég nagyok már ahhoz, hogy ők is elindulhassanak a versenyen. Na, gyerünk, próbáljuk ki! Győr egyébként is a kedvenceim közé tartozik, oda bármikor szívesen megyek. A verseny napján izgatottan készülődtünk, a gyerekek folyton kérdezősködtek, nézegették a várostérképet. Nagy narancssárga sátor hívogatott, neveztünk és megismerkedtünk a dugóka használatával is, mivel korábban még nem láttunk ilyet. Aztán beállás a rajtkordonba, még 3-2-1 perc, és futás! Bár a fizikai állapotom katasztrofális, maga a versenyforma nagyon tetszik, technikailag nem érzem nehéznek, de intenzív odafigyelést igényel. Sikátorok, udvarok, ki-be, fogni a pontot, villámgyors útvonalválasztás, futás tovább! Miután mind a négyen beértünk a célba, kíváncsian nézegettük egymás térképét, hogy kinek milyen pályája volt, melyik pontokat kellett fognia, és hogyan ment rá. A futam után a rajtszámunkkal kedvezményesen vehettük igénybe a Győri Termál- és Élményfürdő szolgáltatásait, lazítottuk fáradt izmainkat, s megosztottuk élményeinket versenyzőtársainkkal. Sajnos a hosszútáv elmaradt, a Bakonyban még olyan nagy volt a hó, hogy a rendezők elhalasztották a futamot.

A verseny után elhangzott a kérdés: És eljöttök máskor is? Az erre adott igen válasz – mint utólag kiderült – végzetesnek bizonyult. Az egyik versenyt követte a másik, lányaink egyre ügyesebben oldották meg a tájékozódási feladatokat, és hamarosan igazolt versenyzők lettek. Ősszel, mikor megrendezték az elmaradt hosszútávot is, mi már a rendező stábot erősítettük. A győri sprintet persze nem lehet kihagyni, valahogy kisakkoztuk, hogy még rohanhassak egyet álmaim városában. Aztán Termálfürdő, mert ezt sem lehet kihagyni, és este kiköltöztünk Vinyére. Lassan eleredt az eső, egész éjjel hallottam, hogy kopog a tetőn. Reggelre sem állt el. Öltöztünk, pakoltunk, aztán egymásra néztünk és kilódultunk az esőbe, felvezetni. A terep egyébként nagyon szép. Késő ősz van már, ezer színben pompázik az erdő, vastag avarszőnyeg a lábunk alatt, érdekes sziklák, a Likas-kőnél meg is álltam egy-két percre, hogy jobban szemügyre vegyem. Persze bőrig áztunk. Mire visszaértem, az időjárás kegyeibe fogadott minket, elállt az eső és kisütött a nap. A versenyzők lassan gyülekezni kezdtek. Nekik már csak a kissé sáros, és igen szintes terepet kellett leküzdeniük, ami meg is látszott a célba érkezőkön. Én a legkisebbeket vártam, kiszalagoztam a gyerekverseny pályáját, aztán jöhetett az aprónép. A férfi elit közel 20 km-es pályáját Scultéty Marci nyerte, míg nőiben Wengrin Ágnes őrizhette egy évig a vándorserleget.

2007 tavaszán Balatonfüredre költözött a Maraton. Ez a szezon első rangsoroló versenye, az első alkalom, hogy mindenki lemérhesse, hogyan sikerült a téli alapozása. Az időjárás miatt kicsit izgultunk, mert előző héten sokat esett, és kérdésessé vált, hogy meg tudjuk-e közelíteni a vasárnapi célhelyet. Szerencsére hétvégére már felszáradt a talaj. Szombat délután a Tagore sétány vendégei érdeklődve figyelték, hogy mire készülünk. A sprintnek mindig sajátos hangulata van, gyors és rövid, de ugyanolyan élményt képes adni. A hosszútáv viszont az állóképességet, kitartást teszi próbára, meg persze a koncentrációt. Másnap a Koloska-forrásnál volt a versenyközpont. Innen bizony akármerre indul a pálya, mindig felfelé visz az út. Tudom, mert versenyt megelőző hetekben jó pár napot a terepen töltöttem – térképhelyesbítéssel. Mivel civilben földmérő vagyok, igen hamar megtalált a feladat, hogy képességeimet a hobbimban is kamatoztassam. Persze, ebbe is bele kell tanulni, de az egész nap a terepen töltött idő semmi mással össze nem hasonlítható. Látom, ahogy a kezem alatt alakul a térkép. Azért dolgozom, hogy itt verseny legyen, megteljen az erdő tájfutókkal, akik pontokat keresnek, küzdenek, elfáradnak, remélhetően kellemes élményekkel távoznak, és visszajönnek legközelebb is.

2008-ban a IV. Tájfutó Maraton helyszíne 03.8-9-én Hévíz és a Keszthelyi-hegység lesz. Hévízet, a világhírű gyógyfürdő városát talán senkinek nem kell bemutatni. Aki már volt ott, az tudja miért, aki meg még nem, annak el kell jönnie! A rövidtávot a Gyógyfürdő környékén rendezzük. A másnapi maratonra a Sátormagas (Tusakos) nevű kivágatán, a Keszthelyi-hegység egyik legtechnikásabb terepén kerül sor, az 1983-as VB és a 2002-es Eb helyszínén. A terep részletgazdag domborzattal bír. Téli edzőtáborunkban már kaptunk egy kis ízelítőt belőle, bár akkor a Sátormagas keletebbre fekvő részén, a műút túloldalán küzdöttünk a domborzatolvasással, meg a fél lábszárig érő hóval. És be kell vallanom, bár nem vagyok már kezdő – az első pályán alaposan eltévedtem. Mindenütt kúpok és kúpok, körben csak a fehérséget láttam, és bizony szégyenszemre vissza kellett mennem a rajtba. Na, fussunk neki még egyszer! A második körben már helyre tettem magam, szépen jöttek is a pontok, egyre jobban tetszett a terep. Szívből ajánlom mindenkinek!

A természeti környezet adott, hogy egy jó versenyről, kemény küzdelemben a tereppel és az ellenfelekkel, élményekben gazdagon távozzatok innen, ehhez már csak a mi rendezői munkánk szükséges, meg a Tietek, akik eljöttök és részt vesztek rajta! Bővebben a www.vbtse.hu/sc/marathon08/ oldalon találtok róla információkat.

        Várunk mindenkit szeretettel!

Szerző: Edit

Hamarosan újra Téli Mátra!

Az alábbi élménybeszámolót már majdnem egy éve írtam, de lassan kezd újra aktuálissá válni, hiszen január 26-odikán idén is megrendezésre kerül a Téli Mátra Teljesítménytúra. Erről bővebben nem is írnék, hiszen a teljesítménytúrát szervező Hanák Kolos Turistaegyesület honlapján bőséges információt találhat minden részletről az érdeklődő. Kedvcsinálónak pedig olvassátok a tavalyi túránk élménybeszámolóját:

Hétközben elég punnyadtnak éreztem magam, gondoltam hétvégén kéne már valami értelmeset is csinálni, legyen az kirándulás, hosszú futás, vagy bármi, csak kimozdítson rendesen a hétköznapokból, és ne érezzem magam felőrlődni a mókuskerékben. Szóval akartam valami olyat csinálni, amire már ráfogható, hogy történt velem valami a hétvégén.

Ez a valami végül a Téli Mátra teljesítménytúra 40km-es változata lett. Szombat reggel ébredés Violáéknál, eluljáróban kroásszán vásárlás, kint buszmegállóban Zoliékra várás. Hó esik, piszok hideg van. Én meg 40km terveztem ma túrázni. Hát szép napnak nézünk elébe. Zoliék végre megérkeznek, és a kocsiban cirka 30 fokkal melegebb van, mint odakint. Gyurikához hajtunk, Ő visz le minket a tett helyszínére. Így autózunk négyen: Gyurika, Edit, Zoli, és én. Az autópálya felszínén összevissza hordják az autók a havat, de aztán ahogy távolodunk Pesttől, eláll a havazás. Öltözöm a kocsiban, hogy minél hamarabb tudjunk rajtolni, ha már odaértünk Mátrafüredre. A táskába is bepakolok, csoki, innivaló, kroásszán, kifli és sajt. Edit nevez, amíg szedelődzködöm. Zoli és Gyurika csak a 36km-es távot tolják, ők viszont futva. Edittel elindulunk, meglepődök a tempón, úgy kilépünk, hogy szinte már futunk. Az első ellenőrző pontig elég lankás volt a terep, javarészt 1 sávos ösvényen előzgettük a jónépet, néhol bele-bele futva, hogy utolérjük a szintidőt. Ugyanis a 40km távnak 8:10-kor volt a rajtja, mi viszont csak 9 órakor tudtunk elindulni. Az első ellenőrző ponton, Lajosházán Zoliék kielőztek minket, aztán jöttek is szembe. Mi meg mentünk tovább egyenesen, mert arra vitt az út. Igazából Zoliék útvonala is arra vitt, szóval nem értettük, miért futottak ellenkező irányba. Nem sokára megértettük: mert elkavartak! Újra utolértek minket, és újra elhúztak, de immár a jó irányba. Ezután két hasonló vadállattal találkoztunk: két szarvas rombolt lefelé a völgy oldalán jobbról, és szaladt tova a patak túloldalán. Sajnos nem sikerült lefényképezni őket, mert épp zsebben volt a gép, nem pedig a csuklómon, ujjal a bekapoló gombon. Egyébként itt elég szép helyen mentünk, egy félig befagyott patak mentén, egy egykori kisvasút nyomvonalán. (tovább…)