‘keszthelyi_hegység’ címkével ellátott bejegyzések

Tájfutó Maraton – amely életem részévé vált

Életem első Tájfutó Maratonján 2006 tavaszán vettem részt. Úgy találtam rá, mint most Ti, az interneten bogarászva. Győrben volt a prológ és Vinyén a hosszútáv. Városi tájfutás? Korábban még nem hallottam ilyenről. A gyerekeink is elég nagyok már ahhoz, hogy ők is elindulhassanak a versenyen. Na, gyerünk, próbáljuk ki! Győr egyébként is a kedvenceim közé tartozik, oda bármikor szívesen megyek. A verseny napján izgatottan készülődtünk, a gyerekek folyton kérdezősködtek, nézegették a várostérképet. Nagy narancssárga sátor hívogatott, neveztünk és megismerkedtünk a dugóka használatával is, mivel korábban még nem láttunk ilyet. Aztán beállás a rajtkordonba, még 3-2-1 perc, és futás! Bár a fizikai állapotom katasztrofális, maga a versenyforma nagyon tetszik, technikailag nem érzem nehéznek, de intenzív odafigyelést igényel. Sikátorok, udvarok, ki-be, fogni a pontot, villámgyors útvonalválasztás, futás tovább! Miután mind a négyen beértünk a célba, kíváncsian nézegettük egymás térképét, hogy kinek milyen pályája volt, melyik pontokat kellett fognia, és hogyan ment rá. A futam után a rajtszámunkkal kedvezményesen vehettük igénybe a Győri Termál- és Élményfürdő szolgáltatásait, lazítottuk fáradt izmainkat, s megosztottuk élményeinket versenyzőtársainkkal. Sajnos a hosszútáv elmaradt, a Bakonyban még olyan nagy volt a hó, hogy a rendezők elhalasztották a futamot.

A verseny után elhangzott a kérdés: És eljöttök máskor is? Az erre adott igen válasz – mint utólag kiderült – végzetesnek bizonyult. Az egyik versenyt követte a másik, lányaink egyre ügyesebben oldották meg a tájékozódási feladatokat, és hamarosan igazolt versenyzők lettek. Ősszel, mikor megrendezték az elmaradt hosszútávot is, mi már a rendező stábot erősítettük. A győri sprintet persze nem lehet kihagyni, valahogy kisakkoztuk, hogy még rohanhassak egyet álmaim városában. Aztán Termálfürdő, mert ezt sem lehet kihagyni, és este kiköltöztünk Vinyére. Lassan eleredt az eső, egész éjjel hallottam, hogy kopog a tetőn. Reggelre sem állt el. Öltöztünk, pakoltunk, aztán egymásra néztünk és kilódultunk az esőbe, felvezetni. A terep egyébként nagyon szép. Késő ősz van már, ezer színben pompázik az erdő, vastag avarszőnyeg a lábunk alatt, érdekes sziklák, a Likas-kőnél meg is álltam egy-két percre, hogy jobban szemügyre vegyem. Persze bőrig áztunk. Mire visszaértem, az időjárás kegyeibe fogadott minket, elállt az eső és kisütött a nap. A versenyzők lassan gyülekezni kezdtek. Nekik már csak a kissé sáros, és igen szintes terepet kellett leküzdeniük, ami meg is látszott a célba érkezőkön. Én a legkisebbeket vártam, kiszalagoztam a gyerekverseny pályáját, aztán jöhetett az aprónép. A férfi elit közel 20 km-es pályáját Scultéty Marci nyerte, míg nőiben Wengrin Ágnes őrizhette egy évig a vándorserleget.

2007 tavaszán Balatonfüredre költözött a Maraton. Ez a szezon első rangsoroló versenye, az első alkalom, hogy mindenki lemérhesse, hogyan sikerült a téli alapozása. Az időjárás miatt kicsit izgultunk, mert előző héten sokat esett, és kérdésessé vált, hogy meg tudjuk-e közelíteni a vasárnapi célhelyet. Szerencsére hétvégére már felszáradt a talaj. Szombat délután a Tagore sétány vendégei érdeklődve figyelték, hogy mire készülünk. A sprintnek mindig sajátos hangulata van, gyors és rövid, de ugyanolyan élményt képes adni. A hosszútáv viszont az állóképességet, kitartást teszi próbára, meg persze a koncentrációt. Másnap a Koloska-forrásnál volt a versenyközpont. Innen bizony akármerre indul a pálya, mindig felfelé visz az út. Tudom, mert versenyt megelőző hetekben jó pár napot a terepen töltöttem – térképhelyesbítéssel. Mivel civilben földmérő vagyok, igen hamar megtalált a feladat, hogy képességeimet a hobbimban is kamatoztassam. Persze, ebbe is bele kell tanulni, de az egész nap a terepen töltött idő semmi mással össze nem hasonlítható. Látom, ahogy a kezem alatt alakul a térkép. Azért dolgozom, hogy itt verseny legyen, megteljen az erdő tájfutókkal, akik pontokat keresnek, küzdenek, elfáradnak, remélhetően kellemes élményekkel távoznak, és visszajönnek legközelebb is.

2008-ban a IV. Tájfutó Maraton helyszíne 03.8-9-én Hévíz és a Keszthelyi-hegység lesz. Hévízet, a világhírű gyógyfürdő városát talán senkinek nem kell bemutatni. Aki már volt ott, az tudja miért, aki meg még nem, annak el kell jönnie! A rövidtávot a Gyógyfürdő környékén rendezzük. A másnapi maratonra a Sátormagas (Tusakos) nevű kivágatán, a Keszthelyi-hegység egyik legtechnikásabb terepén kerül sor, az 1983-as VB és a 2002-es Eb helyszínén. A terep részletgazdag domborzattal bír. Téli edzőtáborunkban már kaptunk egy kis ízelítőt belőle, bár akkor a Sátormagas keletebbre fekvő részén, a műút túloldalán küzdöttünk a domborzatolvasással, meg a fél lábszárig érő hóval. És be kell vallanom, bár nem vagyok már kezdő – az első pályán alaposan eltévedtem. Mindenütt kúpok és kúpok, körben csak a fehérséget láttam, és bizony szégyenszemre vissza kellett mennem a rajtba. Na, fussunk neki még egyszer! A második körben már helyre tettem magam, szépen jöttek is a pontok, egyre jobban tetszett a terep. Szívből ajánlom mindenkinek!

A természeti környezet adott, hogy egy jó versenyről, kemény küzdelemben a tereppel és az ellenfelekkel, élményekben gazdagon távozzatok innen, ehhez már csak a mi rendezői munkánk szükséges, meg a Tietek, akik eljöttök és részt vesztek rajta! Bővebben a www.vbtse.hu/sc/marathon08/ oldalon találtok róla információkat.

        Várunk mindenkit szeretettel!

Szerző: Edit